Útmutató a Boldogsághoz

Miért akarunk meditálni?

Mert boldogak szeretnénk lenni.

Mert úgy érezzük, hogy a világ nem tud tökéletesen beteljesíteni.

Mert egy belső éhséget érzünk vagyis sírunk Isten után.

 

Miért nem tudunk boldogak lenni?

Azt szeretnénk, hogy életünkben mindig mindent a helyes időben, helyesen tegyünk. De nem nagyon tudjuk, hogy mikor van a helyes idő és sokszor meg sem tudjuk közelíteni a helyes módot, ahogyan tennünk kellene. Tehát itt van egy álom, hogy tökéletesek legyünk, egy elvárás, hogy tökéletesek legyünk.

 

 

Ezért sok folyamat, amit teszünk vagy mások tesznek közel sem felel meg az elvárásainknak és ezért helytelenítjük őket, amit önmagunkban kiértékelünk. Így életünk minden jeleneteit, mozzanatait érzéseinkkel követjük, belsőleg feldolgozzuk. Ez gondolatok és érzések özönét termeli, amellyel élnünk kell. Ezért sokszor nagyon sok negatív élettársunk megjelenik és többnyire egy stabil helyet kér belső életünkben, úgy mint a bizonytalanság, félelem, kétség, aggodalom, féltés, féltékenység, irigység, kapzsiság és így tovább. Ők egy bizonyos fajta partneri kapcsolatra törekednek, amelyeket többnyire el is fogadunk, ami által őket sajátunknak valljuk és belenőnek a természetünkbe, vagy mondhatnám, sokszor mi növünk bele az ő természetükbe. Mindegy hogyan fogalmazok, tény, hogy függővé válunk tőlük.

Ezek persze kívülről nem láthatóak, azonban sokszor, túl sokszor befolyásolják viselkedésünket, szavainkat, tetteinket, aminek folytán nem a helyes időben, de közel sem helyesen döntünk, hogy mit tegyünk. Tehát a tökéletesség álmunk csak egy álom marad.

 

Van egy belső életünk és van egy külső életünk.

 

A belső életünk határozottan befolyásolja a külső életünket, míg a külső életünk tapasztalatai miatt, mi magunk elrontjuk a belső életünket, mert az életben történő dolgokat nem elfogadjuk, hanem a tökéletesség elképzelésünkhöz mérve, elítéljük. Egyiket nem lehet elválasztani a másiktól, a belsőt a külsőtől.

Tehát a belső világunk elrontja a dolgainkat az életben, mert mint fogalmaztam, helytelen élettársakat választottunk. Mivel azonban környezetünkben a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy az tökéletesnek tűnhetne számunkra, ezért választjuk ezeket a negatív társakat. Ezzel azonban belekényszerülünk egy ördöngös körbe, amely látszólag nem enged jobb helyzethez jutni. Egyszerűen nem enged ki a markából.

 

Mit tehetünk? Hogyan lehet ebből kiszabadulni?

Ha ténylegesen egy boldogabb, egy jobb, egy tökéletesebb életet akarunk magunknak, akkor boldogabb, jobb és tökéletesebbé kell válnunk. Hogyan tudunk azzá válni? Csak belsőleg, vagyis az érzéseink, gondolataink síkján. Tehát belsőleg olyanná kell változnunk, amilyen életet magunknak akarunk.

Az emberek sok mindent szeretnének. Szinte mindenki szeretne valami többet, mint amivel rendelkezik. Azonban ki akar megváltozni? Szinte senki. Az emberek kiegyeznek a meglévő helyzetükkel és inkább a biztos rosszat veszik, mint a változással járó erőfeszítéseket. A változás azt jelenti, hogy valamivé válunk, valaki mássá mint akik jelenleg vagyunk. Pontosan ez a probléma az embereknek. Mert ők mindig csak birtokolni akarnak, ők azt tanulták meg, hogy magukhoz ragadjanak, mert rövidlátásuk miatt ez tűnik az egyetlen módnak arra, hogy jól éljenek. Mindenki tudja, hogy mit szeretne birtokolni, nagyon kevesen tudják, hogy ezért mit kellene tenni, azonban, hogy azért valamivé válni is kellene azt meg sem értik.

Azonban az emberi létnek van egy létrája, amelynek három foka van: lenni, tenni, birtokolni. Ez a három egymásra épül és a lenni az alapja. Vagyis, ha én egy bizonyos állapot vagyok, akkor bizonyos dolgot téve, automatikusan bizonyos dolgot birtokolok. Az emberek ezt nem figyelembe véve, a tetővel építik a házat és így, amit megmarkolnak vagy elveszítik, vagy nem tudnak nekik örülni, vagy egyenesen szenvedést okoz nekik. Miért? Mert ők nem azok, akiknek az kijár, vagyis nem váltak a bizonyos valamivé, amivé kellene.

 

Akárhonnan is nézzük egy változás elengedhetetlen, ha nem tetszik az, ahogyan élsz. És legtöbbünknek nem tetszik. Az emberek bőséges 99% - a vagy nincs megelégedve az életével, vagy a megelégedést nyújtó életében problémákkal küszködik, ha mással nem is, de lelki problémákkal, amelyek az emberi kapcsolataiból erednek. Ennek a hatalmas tömegnek még csak 1%-a sincs, aki felismeri, hogy neki kell változni, nem pedig a körülményeit átkozni.

 

Ennek egyik oka a materialista szemlélet. Nem vesszük figyelembe, hogy az anyagot az energia tartja fent. Plank német Nobel Díjas fizikus: Olyan mint anyag nincs. Egy energia el kezd rezegni és létrehozza, aztán fenntartja az anyagot. Ez az energia intelligenciával rendelkezik.

Mi emberek nem jó energiával élünk, mert csak az anyagiakat tartjuk szem előtt, illetve csak a saját anyagi érdekeink uralják lényünket. Azonban pontosan azért mert a saját érdekeinket kell védenünk, másként kellene viselkednünk, ami az energia kibocsátásunkat illeti. Figyeld meg, ha valaki rálép a lábadra, meglök, parasztul viselkedik és így tovább, mi történik akkor? Ha egy hivatalban valaki a sorban eléd áll, ha a tisztviselő udvariatlan veled, mi történik akkor? Ha valaki ok nélkül goromba veled, mert hát ő olyan, mi történik akkor? Így még sorolhatnám a példákat, mert az élet sok ilyenből áll. A válasz mindig ugyanaz: Felháborodsz, kikéred magadnak, megvívsz az igazságodért, megharcolsz az emberi méltóságodért. Ez többnyire odáig fajul, hogy te magad is támadóvá válsz, jogosan, hiszen háborúban vagy, az igazságért küzdesz. De vajon muszáj ennek így lennie?

Ha meggondoljuk az energia univerzális törvényét a hatás és visszahatásról, akkor teljesen helytelen módon jársz el. Ha a falba ütsz az öklöddel, akkor mi történik? Az energia, amit kibocsátottál fájdalmat okoz neked. Ebben az esetben a hatás egyszerű és rögtön tapasztalható, látható. Amikor az energia nem az izomerőn keresztül, hanem finomabb síkon árad, úgy mint gondolatok, vagy érzések, akkor már nem ennyire nyilvánvaló a visszahatás. Nem észleljük azonnal és talán később sem, vagy sohasem leszünk tudatában, hogy az ártalmat mi magunk okoztuk.

Ha valaki egész életében az igazságért harcol és végül valami rossz éri, akkor igazságtalannak tartja a vele történteket, mert ő mindig egy jó ember volt. Azonban amikor a küzdelmeit vívta, olyankor rengeted negatív energiát bocsátott ki magából, ami az övé maradt. Ezt a dolgot jól meg kell gondolnunk, amikor a jó érdekében szembeszállunk a rosszal, mert általában a rossz fegyvereit használjuk mi magunk is. Így gyakorlatilag a lelik „bankszámlánkra” negatív értékű javakat halmozunk fel, amivel potenciálisan rendelkezünk.

 

 

 

Hogyan tudunk boldogak lenni?

Ha nem bánjuk azt amit tettünk,

Ha nem bántjuk önmagunkat,

Ha nem utáljuk önmagunkat, vagyis

Ha szeretjük önmagunkat.

Ha nem kritizálunk másokat, vagyis

Ha nem bosszant mások mássága

Ha nem kritizáljuk az embereket

Ha elfogadjuk őket és

Ha szeretjük az embereket.

Ha megtanulunk örülni az életnek vagyis

Ha örülni tudunk az apróságoknak és

Ha ezáltal egy folyamatos örömérzés él bennünk.

Ha nem várunk el senkitől semmit, sem embertől, sem Istentől

Ha szívünk érzéseit nem nyomjuk el, és

Ha szívünk gyorsabban érez, mint értelmünk gondolkodik, vagyis

Ha egy jó belső vezetéssel rendelkezünk.

 

Ha életünkben jobb helyzetet akarunk, akkor másként kell az energia háztartásunkat vezetnünk. Tudatosak kell legyünk, tudatosan kell éljünk. A könyvemben van egy történet ezzel kapcsolatban, amelyben leírtam a hivatali esetemet. Tulajdonképpen nem kerül nekünk semmibe sem, hogy pozitív energiával dolgozzuk. Sőt nyerünk vele, mert nem fáradunk, mert nem leszünk idegesek, nem nő a vérnyomásunk, az érelmeszesedésünk és még minden más problémánk. Nem is beszélve arról, hogy magunk számára nem gyűjtünk hamis pénzt. Az egyetlen dolog csak a gyakorlat, hogy megszerezzük a képességet a helyes életmódra. Meg kell tanulnunk több lenni, mint egyszerű tűkör, amely azt adja vissza, amit eléje állítanak.

 

Hogyan tudunk pozitív energiával élni? Meg kell szegnünk az értelem diktálta racionális parancsait. Szemet szemért, fogat fogért az értelem törvénye. Sokszor elhatározzuk, hogy másként reagálunk, igen ám, de a támadás mindig erősebb és mélyrehatóbb, így csődöt mondunk a próbálkozásunkban. Hogyan tudunk föléje kerekedni? Egy mentális elhatározással biztos nem lehet sikert elérni.

Más részünkhöz kell folyamodnunk, mint az értelmünk, a spirituális szívünkhöz. A fentiekben felsorolt feltételek a boldogsághoz csak a szívben, azonban nem az értelemben találhatóak meg. A Héthetes gyakorlati részben ajánlok egy módszer ennek a megvalósítására.

Isten áldjon! Be happy!